A BIZOTTSÁG TÖRTÉNETE
Magyar Színbizottság mint az AIC tagja (MSZB) (1969-1982)
Association Internationale de la Couleur Magyar Nemzeti Bizottsága (AIC MNB)
Magyar Nemzeti Színbizottság, Hungarian National Colour Committee (1982- )
ELŐZMÉNYEK
1943 Elkészült Magyarországon az első színmérő műszer, (EVIRT Optikai Laboratórium)
1954 Az Országos Mérésügyi Hivatal megkezdte a színminősítést. (Lukács Gyula)
1955 Megalakult a Szerves Vegyipari Kutató Intézetben a Kolorisztikai Csoport
(Lőrincz Andor)
1961 MTA Építészettudományi Bizottság keretében Szín Csoport alakult (Rados Kornél)
1962 BME Rajzi Tanszékén a TUKUFA keretében „Színdinamikai gyakorlat
magyarországi bevezetésének előkészítése” címmel szín csoport alakult
(Nemcsics Antal)
1963 Kolorisztikai szimpoziumok elindítása (Lőrincz Andor)
1964 Magyar Elektrotechnikai Egyesület keretében Színbizottság alakult (Hevesi Sándor,
Szepessí Sándor, Esztergár Pál)
1965 Luzerni Interfarben (1 magyar előadó)
1966 Drezdai Interfarbén (6 magyar előadó)
1968 Drezdai Interfarbén (6 magyar előadó)
MŰKÖDÉS
1967 Megalakult Washingtonban az AIC (AIC color.org.). Első rendes tagjai a következő
országok: USA, Anglia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Svájc, Japán és
Hollandia.
1968 Megfigyelő Tagként Nemcsics Antal, a Magyar Külügyminisztérium hozzá-
járulásával, a Magyar Színbizottság (MSZB) megalakulásáig, Magyarországot
képviselte az AIC-ben..
A nehézipari Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem és az Elektrotechnikai
Egyesület, mint alapító tagok, elhatározzták a Magyar Színbizottság megalapítását.
1969 Az alapító intézmények jóváhagyták a Magyar Színbizottság alapszabályát
(Korányi, Perényi, Szepessy) és 2-2 tagot delegáltak az MSZB-be (Esztergár,
Gádoros, Hont, Nemcsics, Pásztor, Szepessy), 1-1 tagot az MSZB Intéző
Bizottságába (Hont, Nemcsics, Szepessy).
Az MSZB AIC-be való felvételi kérelmét Sziráki Zoltán terjesztette elő az AIC
Stockholmban június 10.-én tartott közgyűlésén. A közgyűlés az MSZB-t egyhangú
szavazással az AIC tagjai sorába iktatta. A Magyar Külügyminisztérium július 4.-i
leiratában jóváhagyta az MSZB AIC tagságát.
1970 Az MSZB első közgyűlése megválaszttotta az Intézőbizottságot (Esztergár, Gádoros,
Lukács, Nemcsics, Óhegyi, Szepessy), az elnököt (Nemcsics), és a titkárt
(Esztergár). Határozatot hozott a Tájékoztatási (Gádoros), a Színmérési (Lukács), a
Szinezék és festék (Lőrincz), a Színes TV (Ferenczi), Környezetesztétika (Z.Gács),
Színpszichológia (Bálint) szekciók megalakítására. Rögzítette a kötelező ügyrendet
és a szekciók működési szabályzatát.
1971 Az MSZB pártoló tagságát vállalták: Budalakk Festék és Műgyantagyár, Pest
Megyei Tanács Tervező Vállalat, SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet,
Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó
Vállalat, Építéstudományi Intézet, Textilipari Minőségellenőrző Intézet, Egyesült
vegyiművek, Budacolor Festékgyár, Magyar Iparművészeti Főiskola, Egyesült
Izzólámpa és Villamossági Rt., Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat,
Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium.
1972 MSZB társtulajdonosa lett a Kolorisztikai Értesítőnek és társszervezője a
Kolorisztikai Szipoziumoknak.
1973 Új szekciók alakultak, többnél a vezető személye megváltozott: Tájékoztatási
(Klausz), Oktatási (Nemcsics), Színmérés (Lukács), Színpszichológia (Bálint),
Színfiziológia (Medgyasszai), Színdinamika (Gádoros), Lakó és Kommunális
környezetek (Reischl), Műemléki (Levárdy), Környezetesztétika (Gáborjáni),
Színezék és Festék (Lőrincz), Papír (Gara), Színes TV (Nemcsics Elek), Ipari
Környezet (Esztergár), Textil (Balogh Rozália).
1974 Tisztújító közgyűlés új elnökséget (Aczél, Esztergár, Gádoros, Gáti, Hont, Kovács,
Klausz, Lőrincz, Lukács, Nemcsics, Óhegyi, Pogány, Posch, Rónai, Szepessy,
Szigeti, Sziráki), elnököt (Nemcsics), titkárt (Klausz) és Intéző Bizottságot
(Esztergár, Gáborjáni, Klausz, Lőrincz, Lukács, Nemcsics, Rohály, Rónai)
választott.
1976 Az Első Nemzetközi Színdinamikai Konferencia (SZÍNDINAMIKA 76)
1977 Az elhunyt Pogány Frigyes helyett az elnökség Schanda Jánost kooptálta tagjai
sorába. A túlzottan tagolt szekció rendszert megszüntetve a Bizottság működése két
szakterület köré csoportosult: 1.Színmérési szekció: (Lukács,Schanda),
munkacsoportjai: fénymérés (Poppe), színmetrika (Fillinger), színreceptúra
(Hirschler), 2.Színdinamikai szekció: (Nemcsics, Kurucz) munkacsoportjai: elméleti
színdinamika (Klausz), gyakorlat színdinamika (Csutkai), képzőművészet (Csík).
Önálló munkacsoportok: Ismeretterjesztés (Rihmer), Oktatás (Aradi),
Szabványosítás (Somkuti), Pszichológia (Tánczos).
1979 Tagrevízió. A tagság megerősítését jelentő nyilatkozatot 213 fő küldte vissza.
Részvétel az MSZ 9620/1-9, MSZ 9618/1, MSZ 9619/7 színszabványok
kidolgozásában. Tárgyalások kezdődtek az Építésügyi és Városfejlesztési
Minisztériummal, és a Kulturális Minisztériummal a színes környezettervezés
hivatalos szakterületté nyilvánítására, a BME-vel és az ÉVM-el a színdinamikai
szakmérnök képzés megindítására. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
számára a következő témákban készített elaborátumot: Színek alkalmazásának
népgazdasági hatékonysága, Tömeges telepszerű lakóházak forma és színvilága, Az
ezredforduló kórházának forma és színvilága, Színelmélet jelenlegi szerepe és
távlatai az ipari formatervezésben, A világítástechnika fejlődésének prognózisa.
1980 Ad hoc bizottság alakult a BME-n kidolgozott SZÍNOID színrendszer (a Coloroid
színrendszer korábbi neve) Magyarországon való közzétételére.
1981 A Magyar Szabványügyi Hivatal, együttműködve az MSZB-vel, kiadta a „A Szinoid
színjellemzők meghatározása” című műszaki irányelvet (MI 17063-81)
1982 A Második. Nemzetközi Színdinamikai Konferencia (SZINDINAMIKA 82).
Az MTA felvette az MSZB-t a Műszaki Tudományok Osztálya Bizottságai közé
mint az AIC nemzeti bizottságát. Neve ettől kezdve Magyar Nemzeti Színbizottság,
rövidítve: AIC MNB, létszáma 24 fő. Szervezetileg az MTA Építészettudományi
Bizottsága, mint Színelméleti Albizottságot is nyilvántartásba vette. Az MSZB többi
231 tagja részben az AIC MNB Tanácsadó Testületében, részben e célra alakult,
ÉTE Színdinamikai Szakosztályában kapott helyet. Voltak akik a Magyar
Kémikusok Egyesülete Kolorisztikai Szakosztályába, vagy a Magyar
Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Szakosztályába kérték felvételüket.
1983 Az Ipari Minisztérium beszüntette az AIC-MNB AIC tagdíjának további fizetését.
Az MTA kinevezte az AIC MNB elnökének Nemcsics Antalt, titkárának Barna
Gábort..A Bizottság ettől kezdve évi négy alkalommal tartotta ülését, melyre
meghívót kaptak a korábbi szekciók vezetői és tagjai is. A nagy létszámú ülések a
Magyar Urbanisztikai Társasággal való megegyezés alapján, annak székházában
folytak. A szükséges adminisztrációt is a MUT intézte..
1985 Újjá alakult munkabizottságként elkezdte működését a Tájékoztatási (Vitány), az
Oktatási (Kapsza) és a Környezeti (Fajó) munkabizottság.
1986 Színdinamikai Szakértői Névjegyzék létrehozása. A névjegyzék képzőművészeket
(20 fő), belsőépítészeket (8 fő), építészeket (23 fő), formatervezőket (7 fő),
kerttervezőket (2 fő), világítás tervezőket (5 fő), festéstechnológusokat (4 fő),
pszichológusokat (4 fő), orvosokat (3 fő) tartalmazott.
A Művelődési Minisztériummal és BME-vel való tárgyalások eredményeként a
BME-n megindult a Színdinamikai Szakmérnöki posztgraduális oktatás.
1987 Az MTA visszamenőleg is vállalta az AIC MNB AIC tagdijának kifizetését
1988 A Harmadik. Nemzetközi Színdinamikai Konferencia (SZÍNDINAMIKA 88)
1989 Számok és számarányok az alkotó tevékenységben témájú ankét
1990 Újjáalakult munkabizottságok: színlátás és színmegjelenés (Tánczos Zsolt),
színmérés (Schanda János), színrendszerezés (Nemcsics Antal), színdinamikai
kutatások ( Király József), népi színalkalmazás (Rusznyák Márta), ipari
színalkalmazás (Stáhl Ágnes), elektronikus színalkalmazás (Neumann László),
világítás, fénymiliő (Debreczeni Gábor), színtervezés (Fajó János), színoktatás
(Csőregh Éva, program (Takács Ákos), kiállítások (Miskei László), kiadványok
(Kapsza Miklós), színmúzeum (Kovács András).
1991 Az AIC MNB javasolta a CIE MNB-nek és a Budapesti Műszaki Egyetemnek, hogy
közösen hozzanak létre Budapesten Nemzetközi Színinformációs Központot és szín
múzeumot.
1992 Az AIC-MNB a CIE MNB-vel és a BME –vel megalapította a Szín és Fény
Nemzetközi Alapítványt. Az AIC MNB új titkára Takács Ákos.
1993 Megrendezte az AIC 7. kongresszusát (COLOR 97) .
Színek-Fények Háza programjának elkészítése, megtervezésére tervpályázat írt ki..
1994 Nemzetközi Színdinamikai Diploma Bizottságot hozott létre. A Bizottság tagjai:
Ikeda, Palm, Ronchi, Nemcsics.
1995 A Magyarországon folyó alsó, közép és felsőfokú színoktatásról felmérés készült,
SZÍN-VONAL néven szakmai munkabizottság alakult
1996 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénytervezet véleményezése.
A véleményre reagált a Környezetvédelmi Minisztérium (Baja Ferenc), a Főváros
(Demszki Gábor, Schneller István). A Környezetvédelmi Bizottság (Baráth Etele)
megtárgyalta és részben helyt adott az AIC MNB módosító javaslatainak.
1997 Az MTA az AIC MNB elnökének ismét Nemcsics Antalt, titkárának Hegedűs
Józsefet nevezte ki. A Tanárképző Főiskolákon bevezették a Coloroid oktatását.
1998 Állásfoglalás készült EU-Atlanti országok színminősítési rendszerével kompatíbilis
Magyar Nemzeti Színminősítési Rendszer alapjául szolgáló Magyar Nemzeti Szín-
Szabvány létrehozására.
Állásfoglalás készült Budapest vizuális képének színproblémáiról.
Az ülésekre rendszeresen meghívót kaptak a Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Világítástechnikai Szakosztálya, a Kémikusok Egyesülete Kolorisztikai Szakosztálya
és az Építőipari Tudományos Egyesület Színdinamikai Szakosztálya képviselői.
1999 Felmérés készült a különböző szaktárcák alá tartozó azon területekről, melyek
munkája számára fontos a színekkel kapcsolatos fogalmak, az egyes színek
meghatározására vonatkozó jelek szabványos rögzítése. A Szaktárcák visszajelezték,
hogy szükségesnek tartják a színek területének szabványosítását.
2000 Épített környezet és a szín címmel vitafórumot tartott. Az AIC MNB állásfoglalást
készített épített környezetünk vizuális megjelenése hatósági védelmére vonatkozóan.
Az állásfoglalást megküldte a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és az
Országos Műemléki Felügyelőségnek.
Szín Ipari alkalmazása címen vitafórumot szervezett..
Az új akadémiai ciklusra az MTA az AIC MNB elnökének Nemcsics Antalt,
titkárának Hegedűs Józsefet nevezte ki.
2001 Színes Magyarország Szimpózium. Színes Város kiállítás és vitafórum Győrben.
Szín és tér kiállítás és vitafórum az MKISZ-el közösen.
2002 COLOROID SZÍNRENDSZER MSZ 7300 magyar színszabványt előkészítő viták és
az MSZH-val közös ülések a hivatalos közzétételig.
Fenntartható építés magyar indikátorrendszerének (CRIPS EU) színminősítés
vonatkozású adatbázisának (vizuális megjelenés, színazonosítás, funkciókifejezés,
műemléki színhasználat, színharmónia index, mai színpreferencia, élettani hatás)
létrehozása.
2003 Ankét „50 év a tudományos diákköri munkától a posztgraduális színdinamikai
mérnök képzésig” címmel.
Az összes elérhető színnel foglalkozó szakember közgyűlése az AIC-MNB új
tisztségviselőit és tagjait megválasztja: Elnök: Nemcsics Antal, Titkár: Zana János,
Ügyintéző Bizottság: Schanda János, Szende Árpád, Földvári Melinda, Miskei
László, Breitkopf György, Wenczel Klára, Hegedüs József, Klausz Csaba. Rendes
tagok: Ábrahám György, Lukács Gyula, Majoros András, Stáhl Ágnes, Mezei
László, Csányi Sándor, Szabados Miklós, Nemcsics Ákos, Neumann László, Csőregh
Éva, Csáji Attila, Takács Ákos, Finta József, Rozsovits Ildikó, Koppány Attila, Kroó
Norbert, Horváth Gábor. Tilles Béla. Csík István. Tanácskozási jogú tag további 11 fő.
2004 Építészeti és belsőépítészeti színdinamikai konferencia. Visegrád.
2005 AIC alapszabály módosítás vitái.
2006 Colour Harmony 2007 előkészítése
2007 Internationa Conference on Colour Harmony 2007
